Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ). A megállapodás szorosabbra fűzi és intézményesíti a két szervezet közötti kapcsolatot, ezzel hozzájárul a hazai agrárium és gasztronómia egymás kölcsönös segítésén alapuló fejlődéséhez. A megállapodást Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke és Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke látta el kézjegyével, az aláírásra az MNGSZ Tisztújító Közgyűlésén került sor.

Idén augusztus 15.-16.-án kerül megrendezésre Nyíregyházán a "Népi Ízek Fesztiválja"!

A rendezvényre az alábbi jelentkezési lap kitöltésével biztosított a részvétel. 

A csapatok jelentkezését 2020. július 30-ig várják.

Jelentkezési lap

A rendezvényről pár ismertető információ a Tájékoztatóben elérhető

Tájékoztató - Népi Ízek Fesztiválja

Várunk mindenkit sok szeretettel!

Megjelent a Turizmus Online új kiadványa 'Biztonságos vendégvárás' címmel!

Fontos információkat, hasznos tanácsokat és ötleteket tartalmaz.

A kiadvány az alábbi linken letölthető! 

Biztonságos vendégvárás

BARANYA MEGYE

Baranya megye Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről az országhatár és a Dráva. 

Székhelye Pécs.

Baranya földrajzilag változatos terület: északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti része síkság.

A megye, egyben a Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő. Másik fontos kiemelkedés a Villányi-hegység.

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje. Északkeletről Ukrajna, délkeletről Románia délnyugatról Hajdú-Bihar megye, északról Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szlovákia határolja. 

Megyeszékhely: Nyíregyháza.

Földrajzilag a megye változatos, dombság és síkság is található itt. Két tájegységre tagolható, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre.

A megye bővelkedik műemlékekben. Különleges látnivalót jelentenek a fából épült haranglábak, a 13. századi csarodai templom és a kazettás mennyezetű tákosi református templom.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti részében található. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megye határolja, délről és keletről pedig a Tisza, ami Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől választja el. Megyeszékhelye Miskolc.

Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része ezért síkság, északi területe pedig hegyes, dombos.

A megye nevezetességei közé tartozik a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.

FEJÉR MEGYE

Fejér megye Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi megyéje. Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék határolják. Egyike a magyarok legősibb szálláshelyeinek, székhelye, Székesfehérvár a középkorban a Magyar Királyság egyik fővárosa volt. Területe természetföldrajzilag a legváltozatosabb az országban: hegyek, alföldek, nagy tavak és jelentős folyók egyaránt fellelhetők itt.

Fejér a legváltozatosabb területű megyéje hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezenkívül a Bakony keleti része, a Bicskei-dombság, a Vértes és a Gerecse déli részei továbbá a 27 km² területű Velencei-tó, valamint az attól északra elterülő, nyugaton Székesfehérvárig elnyúló Velencei-hegység színesítik a terület domborzatát. Legmagasabb pontja a vértesi Csókakő vára felett magasodó Csóka-hegy 479 méterrel.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE 

Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási egység Magyarországon. Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja, keletről Hajdú-Bihar és Békés megyék, délről Csongrád megye, délnyugatról Bács-Kiskun megye, nyugatról Pest megye. Megyeszékhely: Szolnok.

A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelentik a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők. Szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Székhelye: Győr. A megye lakónépessége kb. 450.000 fő

Győr-Moson-Sopron megye három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a Dunántúli-középhegység (Sokorói-dombság), az Alpokalja és a Kisalföld.

A megye mezőgazdaságában a táj kedvező adottságai, fekvése és klímája következtében jelentős a szőlő- és bortermelés jellemző.

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE (Tata és Környéke Régió)

Komárom-Esztergom megye Magyarország északnyugati részén található. Északról a Duna illetve Szlovákia, keletről Pest megye, délről Fejér, délnyugatról Veszprém, nyugatról Győr-Moson-Sopron megye határolja. Székhelye Tatabánya. Az ország legkisebb területű, de második legsűrűbben lakott megyéje. A megye tájai két nagytájhoz, a Dunántúli-középhegységhez és a Kisalföldhöz tartoznak.

Komárom-Esztergom megye a magyarországi turisztikai régiók közül a Közép-Dunántúl- és a Budapest–Közép-Duna-vidék régiókba tartozik, fő vonzerejét a számtalan műemlék, a természetvédelmi területek és annak kirándulóövezetei, az ezeréves Esztergom műemlékei, a Dunakanyar, a tatai Öreg-tó, az erdővel borított hegyek és a vértesszőlősi előemberleletek jelentik.